A Szovjetunió holdkutatása

A Szputnyik, és a Vosztok program sikerei után, a DUMA egyik fő kitűzése az lett, hogy orosz legyen az első ember, aki a Holdra lép. Ennek előkészítéseként elindították Holdkutató programjukat, a LUNA-t.

LUNA program:

Jelentése oroszul: Hold. Az 1959-ben indult program 1977-ig tartott. Ez alatt 24 holdszonda indult a Hold felé.

 3 főcsoportba lehet őket sorolni:

       1. A Hold túlsó felé induló műholdak. (LUNA 1.-3.)

        2. Holdautomaták (LUNA 9 -14)

        3. Holdrobotok (LUNA 9-24)

A Szovjetunió konkrétan ezt az egy a Holddal kapcsolatos programot indította, de más programjaiban is részt vettek a Hold kutatását célzó feladatok. Ilyenek, pl.: Zond, Venyera, Szaljut 1-2-3-4-5-6, Mir. Az interkozmosz program keretében a Szaljut 6 fedélzetén Farkas Bertalan magyar űrhajós is készített Hold fényképeket. Ám szovjet illetve orosz űrhajós a mai napig nem lépett a Holdra.

Az Amerikai Egyesült Államok (USA) holdkutatása

Az Usa-nak már kezdetben 3 éves hátránnyal kellett indulnia, mer mikor ők az Expoler-1-es rákétájukat sikerült földkörül pályára állítani, már az oroszok a Hold felé próbálták indítani rakétáikat. 1957-ig csak a haditengerészet foglalkozott a rakéta technikával, ebben az évben viszont megalakult a NASA az Egyesült Államok űrrepülés irányító központja. 1957 végére megépült Cape Canaver (jelenlegi neve: J.F. Kennedy Space Center) Florida partjainál. 1958 tavaszán elindult a holdkutatási program, de nem akkora lendülettel, mint az oroszoknál. A programot Pioneernek nevezték.

Pioneer Program

Jelentése úttörő. Célja különböző fajtájú és típusú űrszondák és műholdak indítása a világűrbe.

Fő csoportjai:

     1. Holdkutató műholdak

     2. Bolygóközi szondák

     3. Jupiter megközelítésére, majd a naprendszer elhagyása

Ranger program:

Jelentése útkereső: az első amerikai holdrakéta típus, amely elérte a Holdat. Összesen ez alatt 9 db rakétát indítottak, de csak az utolsó három tekinthető sikeresnek. Az eredeti elképzelések szerint a Rangerek fékezett leszállást kíséreltek volna meg, mi közben egy szeizométert tartalmazó tartályt ejtettek volna a Hold felszínére.

Surveynor program:

Jelentése térképész. Első olyan Amerikai szonda sorozat, amely sima leszállást hajtott végre, hasonló az oroszok Luna 9-15 sorozatához. Az USA a surveynorok fedélzetén színes kamerákat, talajmechanikai eszközöket szállított a Holdra. A program már szervesen előkészítette az Apollo programot, és a megelőző Lunar Orbitert.

A szondák kb. 3 méter magasak voltak, három lábon álltak, és könnyű dúralumminium vázuk volt. A vázra szerelték fel a kommunikációs eszközöket, a színes TV kamerákat (ezek a szondák készítettek először színes felvételeket a Hold felszínéről), az akkumulátorokat, és a talaj mechanikai eszközöket. A leszállás után a kamerák azonnal működni kezdtek. A kamerák nem vízszintesen, hanem függőlegesen voltak elhelyezve, és felettük egy forgatható tükör volt. A manipulátor karok voltak a legfőbb újítások a melyek mesterséges rengéseket, ütéseket tudtak a felszínre mérni. A program keretében hét surveynort indítottak, de a 2. és 4. sikertelen volt.

Lunar-Orbiter program

Jelentése: Hold körül keringő. Feladata a Hold egészének feltérképezése. A NASA és a Boeing cég közös fejlesztése. A különböző pályákon keringő Lunar-Orbiterek a Hold felszínének 97%-át  segítették megismerni. 1966-1967-ben ötöt indítottak, és mindegyik sikeres volt. A két program alapján választották ki a lehetséges leszálló helyeket az Apolló programhoz.

*  *  *  *  *

Apollo-11.: Az első emberes holdexpedíció végrehajtása. A történelmi jelentőségű utazás parancsnoka Neil Armstrong, a Columbia nevű parancsnoki kabin pilótája M. Colins, az Eagle nevű holdkomp pilótája pedig E. Aldrin.

Az Apollo 11 legénysége

A 44.6t tömegű Saturn-V. hordozó rakétát  1969.júl. 16-án indult Cape Canevar-ről.

Indul az expedíció	....és emelkedik

A startot követő 2,5 órában a Föld körüli pályán tartózkodtak, és órára vette holdkompot, majd a hajtóműveket beindították és holdkörüli pályára álltak. Júl. 20-án Armstrong és Aldrin átszálltak a holdkompba és elindultak a Hold felé. 1969. júl. 20-án 21 óra 11 perckor N. Armstrong simán lette a holdkompot a Nyugalom tengerére.

Ezt a képet látták a holdkomp ablakából	A holdkomp a holdon

1969. júl. 21-én 3 óra 56 perckor Houston engedélyezte a kiszállást, a séta teljes időtartalma alatt elő közvetítés ment a Föld minden országában.

Armstrong a holdkomp létrájának utolsó fokán	Ugyanekkor a földön a Houstoni irányítóban

"Ami kis lépés az embernek az óriási lépés az emberiségnek" - mondta ebben a pillanatban Neil Armstrong aki elsőként lépet egy idegen égitest felszínére.

N. Armstrong lábnyoma a Holdon	N Armstrong a Holdon

20 perccel később E. Aldrin is követte, akit immár színesben örökített meg Armstrong.

E. Aldrin a holdkomp létráján		N. Armstrong és az amerikai zászló

* * * * *

a teljes és vágatlan cikk a  http://www.sulinet.hu/fizika/hold.htm honlapon olvasható