EGYEDÜL A TÓPARTON
Reszket a hold a tó vizén, Színezüst lángot szór a fény, Ó, de sokszor jártam erre én - egyedül. Titkon a szívem arra vár, Hogy itt egyszer újra rád talál, De csak a gúnyos őszi szél hegedül. (refrén) Azelőtt itt a tónál randevúztunk, Itt a tónál álmodoztunk Holdfényes nyári éjszakán - te meg én. Reszket a hold a tó vizén, Színezüst lángot szór a fény, Most is csak erre járok én - egyedül. Későre jár, a tó is alszik már, S a lomb közt most hűvös szél suhan. Egy sárgult levél zizegve földet ér, Csendben csak nézem szomorúan. (refrén)
Egyedül, ó, egyedül, egyedül.
|