A Szovjetuni� holdkutat�sa

A Szputnyik, �s a Vosztok program sikerei ut�n, a DUMA egyik f� kit�z�se az lett, hogy orosz legyen az els� ember, aki a Holdra l�p. Ennek el�k�sz�t�sek�nt elind�tott�k Holdkutat� programjukat, a LUNA-t.

LUNA program:

Jelent�se oroszul: Hold. Az 1959-ben indult program 1977-ig tartott. Ez alatt 24 holdszonda indult a Hold fel�.

 3 f�csoportba lehet �ket sorolni:

       1. A Hold t�ls� fel� indul� m�holdak. (LUNA 1.-3.)

        2. Holdautomat�k (LUNA 9 -14)

        3. Holdrobotok (LUNA 9-24)

A Szovjetuni� konkr�tan ezt az egy a Holddal kapcsolatos programot ind�totta, de m�s programjaiban is r�szt vettek a Hold kutat�s�t c�lz� feladatok. Ilyenek, pl.: Zond, Venyera, Szaljut 1-2-3-4-5-6, Mir. Az interkozmosz program keret�ben a Szaljut 6 fed�lzet�n Farkas Bertalan magyar �rhaj�s is k�sz�tett Hold f�nyk�peket. �m szovjet illetve orosz �rhaj�s a mai napig nem l�pett a Holdra.

Az Amerikai Egyes�lt �llamok (USA) holdkutat�sa

Az Usa-nak m�r kezdetben 3 �ves h�tr�nnyal kellett indulnia, mer mikor �k az Expoler-1-es r�k�t�jukat siker�lt f�ldk�r�l p�ly�ra �ll�tani, m�r az oroszok a Hold fel� pr�b�lt�k ind�tani rak�t�ikat. 1957-ig csak a haditenger�szet foglalkozott a rak�ta technik�val, ebben az �vben viszont megalakult a NASA az Egyes�lt �llamok �rrep�l�s ir�ny�t� k�zpontja. 1957 v�g�re meg�p�lt Cape Canaver (jelenlegi neve: J.F. Kennedy Space Center) Florida partjain�l. 1958 tavasz�n elindult a holdkutat�si program, de nem akkora lend�lettel, mint az oroszokn�l. A programot Pioneernek nevezt�k.

Pioneer Program

Jelent�se �tt�r�. C�lja k�l�nb�z� fajt�j� �s t�pus� �rszond�k �s m�holdak ind�t�sa a vil�g�rbe.

F� csoportjai:

     1. Holdkutat� m�holdak

     2. Bolyg�k�zi szond�k

     3. Jupiter megk�zel�t�s�re, majd a naprendszer elhagy�sa

Ranger program:

Jelent�se �tkeres�: az els� amerikai holdrak�ta t�pus, amely el�rte a Holdat. �sszesen ez alatt 9 db rak�t�t ind�tottak, de csak az utols� h�rom tekinthet� sikeresnek. Az eredeti elk�pzel�sek szerint a Rangerek f�kezett lesz�ll�st k�s�reltek volna meg, mi k�zben egy szeizom�tert tartalmaz� tart�lyt ejtettek volna a Hold felsz�n�re.

Surveynor program:

Jelent�se t�rk�p�sz. Els� olyan Amerikai szonda sorozat, amely sima lesz�ll�st hajtott v�gre, hasonl� az oroszok Luna 9-15 sorozat�hoz. Az USA a surveynorok fed�lzet�n sz�nes kamer�kat, talajmechanikai eszk�z�ket sz�ll�tott a Holdra. A program m�r szervesen el�k�sz�tette az Apollo programot, �s a megel�z� Lunar Orbitert.

A szond�k kb. 3 m�ter magasak voltak, h�rom l�bon �lltak, �s k�nny� d�ralumminium v�zuk volt. A v�zra szerelt�k fel a kommunik�ci�s eszk�z�ket, a sz�nes TV kamer�kat (ezek a szond�k k�sz�tettek el�sz�r sz�nes felv�teleket a Hold felsz�n�r�l), az akkumul�torokat, �s a talaj mechanikai eszk�z�ket. A lesz�ll�s ut�n a kamer�k azonnal m�k�dni kezdtek. A kamer�k nem v�zszintesen, hanem f�gg�legesen voltak elhelyezve, �s felett�k egy forgathat� t�k�r volt. A manipul�tor karok voltak a legf�bb �j�t�sok a melyek mesters�ges reng�seket, �t�seket tudtak a felsz�nre m�rni. A program keret�ben h�t surveynort ind�tottak, de a 2. �s 4. sikertelen volt.

Lunar-Orbiter program

Jelent�se: Hold k�r�l kering�. Feladata a Hold eg�sz�nek felt�rk�pez�se. A NASA �s a Boeing c�g k�z�s fejleszt�se. A k�l�nb�z� p�ly�kon kering� Lunar-Orbiterek a Hold felsz�n�nek 97%-�t  seg�tett�k megismerni. 1966-1967-ben �t�t ind�tottak, �s mindegyik sikeres volt. A k�t program alapj�n v�lasztott�k ki a lehets�ges lesz�ll� helyeket az Apoll� programhoz.

*  *  *  *  *

Apollo-11.: Az els� emberes holdexped�ci� v�grehajt�sa. A t�rt�nelmi jelent�s�g� utaz�s parancsnoka Neil Armstrong, a Columbia nev� parancsnoki kabin pil�t�ja M. Colins, az Eagle nev� holdkomp pil�t�ja pedig E. Aldrin.

Az Apollo 11 leg�nys�ge

A 44.6t t�meg� Saturn-V. hordoz� rak�t�t  1969.j�l. 16-�n indult Cape Canevar-r�l.

Indul az exped�ci�	....�s emelkedik

A startot k�vet� 2,5 �r�ban a F�ld k�r�li p�ly�n tart�zkodtak, �s �r�ra vette holdkompot, majd a hajt�m�veket beind�tott�k �s holdk�r�li p�ly�ra �lltak. J�l. 20-�n Armstrong �s Aldrin �tsz�lltak a holdkompba �s elindultak a Hold fel�. 1969. j�l. 20-�n 21 �ra 11 perckor N. Armstrong sim�n lette a holdkompot a Nyugalom tenger�re.

Ezt a k�pet l�tt�k a holdkomp ablak�b�l	A holdkomp a holdon

1969. j�l. 21-�n 3 �ra 56 perckor Houston enged�lyezte a kisz�ll�st, a s�ta teljes id�tartalma alatt el� k�zvet�t�s ment a F�ld minden orsz�g�ban.

Armstrong a holdkomp l�tr�j�nak utols� fok�n	Ugyanekkor a f�ld�n a Houstoni ir�ny�t�ban

"Ami kis l�p�s az embernek az �ri�si l�p�s az emberis�gnek" - mondta ebben a pillanatban Neil Armstrong aki els�k�nt l�pet egy idegen �gitest felsz�n�re.

N. Armstrong l�bnyoma a Holdon	N Armstrong a Holdon

20 perccel k�s�bb E. Aldrin is k�vette, akit imm�r sz�nesben �r�k�tett meg Armstrong.

E. Aldrin a holdkomp l�tr�j�n		N. Armstrong �s az amerikai z�szl�

* * * * *

a teljes �s v�gatlan cikk a  http://www.sulinet.hu/fizika/hold.htm honlapon olvashat�