A HOLD-KUTAT�S JELENE �S J�V�JE   India Hold-szonda felbocs�t�s�t tervezi Az indiai �rhivatal 2005-ben saj�t �rszond�t akar Hold k�r�li p�ly�ra �ll�tani. A projekt ellenz�i szerint a p�nzt ink�bb t�vk�zl�si m�holdakra k�ne k�lteni. Mi�ta azonban az amerikai Lunar Prospector szonda jeget tal�lt a Holdon, megindult a nemzetk�zi �rverseny. 2000. j�nius 29. Hold k�r�li p�ly�n kering� �rszonda felbocs�t�s�t tervezi az indiai �rkutat�si hivatal n�h�ny �ven bel�l, �rja az India Today. Az �rhivatal m�r most rendelkezik a szonda felbocs�t�s�hoz sz�ks�ges technol�gi�val, amellyel eddig hat m�holdat �ll�tottak geostacion�rius p�ly�ra. A projektnek sz�mos ellenz�je akad, akik szerint Indi�nak tov�bbi t�vk�zl�si m�holdak gy�rt�s�ra �s fell�v�s�re k�ne ford�tani az �rszond�ra k�ltend� �sszeget. R�ad�sul a kor�bbi amerikai �s nemzetk�zi k�ldet�sek sor�n a Hold felsz�n�nek t�bb mint 97 sz�zal�k�t felt�rk�pezt�k. Az Egyes�lt �llamok h�rom �vvel az Apollo 11 1969-es t�rt�nelmi landol�sa ut�n besz�ntette a Hold-k�ldet�seket, a szovjetek pedig 1976-ban tettek ugyan�gy. Addigra k�zel 382 kilogramm holdk�zetet hoztak a F�ldre a k�l�nb�z� Apollo- �s Luna-k�ldet�sek, b�s�ges kutat�si anyagot szolg�ltatva a tud�soknak. A Hold ir�nt csak az ut�bbi id�ben n�tt meg ism�t az �rdekl�d�s, miut�n 1998-ban a Lunar Prospector szonda j�gre bukkant n�h�ny holdkr�ter m�ly�n. Elk�pzelhet�, hogy a j�v�ben nemcsak emberi telep�l�sek l�tes�lnek a Holdon, hanem a k�ls� bolyg�kra indul� �rutak b�zis�llom�sak�nt is szolg�lhat majd az �gitest. A k�t �ve felfedezett v�z rendk�v�li �rt�kkel b�r a F�ld�n k�v�l: jelenleg az �rhaj�sok �ltal haszn�lt v�z egyetlen liter�nek �rbe juttat�sa 22 ezer doll�rba (hatmilli� forintba) ker�l. Az amerikaiak mellett m�s �rhatalmak is nyomulnak az �gyben: az eur�pai �rkutat�si �gyn�ks�g nemr�giben bejelentette, hogy komolyabb k�ldet�st tervez a Holdra ind�tani. Forr�s: http://index.hu/tech/tudomany/indiamoon/       H�tf� �jjel kezd p�ly�ra �llni az eur�pai Hold-szonda   ·         2004. november 15.   Az Eur�pai �r�gyn�ks�g SMART-1 (Small Missions for Advanced Research in Technology) nev� szond�ja h�tf� �jszaka kezdi meg p�ly�ra �ll�s�t a Hold k�r�l, �rta a BBC.   IONHAJT�M� A szonda �tvenezer kilom�ter t�vols�gban kezd f�kezni, az ionhajt�m� ezut�n n�gy napig folyamatosan m�k�dni fog, ahogy a j�rm� spir�lvonalban megkezdi �tj�t a Hold fel�. Ezut�n elliptikus p�ly�ra �ll, 300-3000 kilom�ter magass�gban. A szonda egyik f� feladata ennek az ionhajt�m�ves technol�gi�nak a tesztel�se, amelyet az elk�pzel�sek szerint majd a j�v� bolyg�k�zi utaz�sai sor�n vetnek be az eddigi hagyom�nyos k�miai alapanyag� hajt�m�vek helyett. Ezt a m�dszert eddig csak a Deep Space-1 amerikai �rszond�n haszn�lt�k a kilencvenes �vek v�g�n. Az �jfajta hajt�m�, az elektronsugaras rak�tameghajt�s l�nyege: az �reszk�zt a t�megvonz�si er� c�lir�nyos felhaszn�l�sa mellett napenergi�val ell�tott ionhajt�m� hajtja. Ennek belsej�ben xenong�z szolg�ltatja a pozit�v t�lt�st, amelynek ionjai negat�v elektromos mez�vel �tk�zve kil�v�dnek az �reszk�z h�tulj�n. Ezzel a szonda fokozatosan - h�napok alatt - felgyorsul. Noha a hajt�er� alig leheletnyi, ez a meghajt�si m�d t�zszer hat�konyabb az �getett �zemanyag�n�l. A SMART-1 el�bb F�ld k�r�li elliptikus p�ly�n keringett, majd p�ly�j�t fokozatosan megny�jtva spir�lisan mozogva araszolgatott a Hold fel�. A szonda akkora, mint egy mos�g�p, t�mege 367 kilogramm. Napelemsz�rnyai kinyitott �llapotban 14 m�teresek. Kozmikus �tk�z�s A szonda jaun�rban kezdi meg a tudom�nyos vizsg�latokat, elkezdi p�ld�ul a Hold felsz�n�nek k�miai vizsg�lat�t a D-Cixs nev� r�ntgen-spektrom�terrel. A D-Cixs egyik f� c�lpontja a Naprendszer legnagyobb, t�bb mint h�rom kilom�ter �tm�r�j� becsap�d�si kr�tere. Ebb�l tal�n azt is meg lehet majd �llap�tani, hogy milyen k�zetek alkotj�k a Hold m�ly�t. A SMART-1-t�l azt is v�rj�k, hogy igazolja azokat a felt�telez�seket, hogy a Hold egy kozmikus �tk�z�s k�vetkezt�ben a F�ldb�l szakadt ki. A jelenleg a legelfogadottabb elk�pzel�s erre az, hogy n�gy �s f�l milli�rd �ve, amikor a m�g �ppen hogy megsz�letett bolyg�nk felsz�ne m�g meglehet�sen k�pl�keny volt, a F�ld egy Marsn�l is nagyobb �gitesttel �tk�z�tt. A bel�le kiv�g�d� anyag eleinte egy gy�r�rendszert vont k�r�, azaz F�ld�nk egy ideig a Szaturnuszhoz hasonl�an gy�r�s bolyg� volt. A kil�vellt anyag k�s�bb egyre ink�bb csom�sodott, majd �ssze�llt, �s megsz�letett a Hold. Holdb�zis A SMART-1 feladatai k�z� tartozik emellett majd a holdi v�z ut�ni kutat�s, �s azt is megpr�b�lja felm�rni, hogy a j�v�ben milyen lehet�s�gek ad�dhatnak emberek lakta telephelyek meg�p�t�s�re a Holdon. A SMART-1 megvizsg�lja ez�rt a d�li sark k�zel�ben tal�lhat� �r�k F�ny Cs�cs�t, amit folyamatosan �r a napf�ny. Itt mindig m�nusz 20 fok a h�m�rs�klet, ez�rt sokkal alkalmasabb egy esetleges holdb�zisnak, mint az egyenl�t� k�rny�ki ter�letek, ahol a h�m�rs�klet m�nusz 170 �s plusz 120 fok k�z�tt ingadozik. Forr�s: http://index.hu/tech/urkutatas/     B�r a Hold bolyg�nkhoz a legk�zelebb es� �gitest, vajmi keveset tudunk r�la. Nem tudjuk biztosan, mik�nt keletkezett, milyen k�lcs�nhat�sok alak�tott�k fejl�d�s�t, mik�nt befoly�solta a F�ld saj�t k�s�r�j�nek sors�t. Alig felt�rt kutat�si ter�let a Hold geol�gi�ja, nyersanyagb�zisa. A NASA Apollo-programja ut�n 30 �vvel azonban az �rkutat�k �jra mer�sz �lmokat sz�v�getnek, �gy v�rhat�an az elk�vetkez� �vekben, �vtizedekben ismereteink ism�t robban�sszer�en gyarapodnak majd k�s�r�nkkel kapcsolatban. Az amerikai �rhivatal tervei szerint m�r 2015-ben meg�rkeznek az els� „telepesek” a Holdra. Term�szetesen egyel�re kutat�si c�llal: amellett, hogy megkezd�dik a Hold alapos felt�rk�pez�se, �lland� holdb�zis �p�t�se, a kutat�k az �gitestet „ugr�deszk�nak” is sz�nj�k az els� ember Marsra utaz�s�hoz.   Forr�s:  http://www.geographic.hu/ AZ �J HOLDRA SZ�LL�S �RHAJ�JA A NASA a k�zelm�ltban felfedte holdkutatat�si programj�t, amelynek keret�ben 2018-ra �jra embert k�ld �gi k�s�r�nkre. Az asztronaut�k �j �rhaj�kkal utazhatnak majd, amelyek �p�t�s�n�l az Apoll� �s az �rsikl�-programban bev�lt elj�r�sokat �tv�zik. Az amerikai �rhivatal a tervek szerint 2008 – 2011 k�z�tt ember n�lk�li k�ldet�seket ind�t a Holdra, amelyek feladata az ide�lis lesz�ll�si helyek megtal�l�sa lesz. Az els� ember 2018-ban sz�llhat k�s�r�nk felsz�n�re. (Mint eml�kezetes, utolj�ra 1972-ben, az Apollo-17 k�ldet�s tagjai l�ptek a Hold felsz�n�re.) A kalkul�ci�k szerint a program k�lts�ge az elk�vetkez� 13 �vre 104 milli�rd doll�rra r�g. A NASA m�rn�kei az Apollo-programban haszn�lt designt porolt�k le, a CEV (Crew Exploration Vehicle) munkan�ven fut� �j �rhaj� m�rete azonban h�romszorosa a n�gy �vtizeddel ezel�ttinek. A parancsnoki kabin (a feh�r t�lcs�r a j�rm� elej�n) n�gy �rhaj�s elhelyez�s�t biztos�tja. Az �rhaj� t�volr�l is ir�ny�that�, �s a tervek szerint 2010-re m�r a Nemzetk�zi �r�llom�sra is leg�nys�get valamint ut�np�tl�st sz�ll�t. A Holdr�l visszafel� a CEV ejt�erny�ivel k�pes sz�razon �s v�zen is landolni. A tervek szerint megfelel� h�pajzzsal az �rkabin ak�r t�zszer is haszn�lhat�. Forr�s: http://www.geographic.hu/ HOLDRA SZ�LL�S ISM�T?   Mindennapi tudom�ny, 2005. 10. 19., szerk.: Elek L�szl�   Az Egyes�lt �llamok nyilv�noss�gra hozta k�z�p �s hossz� t�v� �rkutat�si terveit   Az Egyes�lt �llamok nyilv�noss�gra hozta k�z�p �s hossz� t�v� �rkutat�si terveit, �s ebben nagyon el�kel� helyen szerepel a Holdra val� visszat�r�s. szak�rt�: Horv�th Andr�s csillag�sz, �rkutat�, a budapesti Planet�rium igazgat�ja   -          Tavaly janu�rban Bush eln�k egy v�zi�t tett k�zz�, visszat�rni a Holdra �s a Mars-exped�ci�t megval�s�tani. Nos, ennek a v�zi�nak a konkr�t l�p�seit tett�k k�z�. A dolog az�rt meglep�, mert ha valaki r�n�z a tervekre, akkor fanyalogva azt mondhatja, hogy �jra Apoll� �rhaj�t akarnak �p�teni? Nem, csak a m�rete meg a form�ja olyan. A j�l kipr�b�lt strukt�r�t fogj�k az amerikaiak haszn�lni val�sz�n�leg p�nzmegtakar�t�s miatt. Elhat�rozt�k, hogy fel fogj�k haszn�lni az �rrep�l�g�p legjobb elemeit, �s ezekb�l az elemekb�l - az oldals� szil�rd hajt�m�v� fokozatokb�l, az egyes hajt�m�vekb�l, a nagy hajt�anyagtart�lyb�l - �p�tenek k�t nagy �rsz�ll�t�eszk�zt, k�t hordoz�rak�ta t�pust. Az egyik t�pus, amelyik az embereket sz�ll�t� �rhaj�t fogja vinni F�ldk�r�li p�ly�ra, az egy 20-30 tonn�s eszk�zt visz. Az �rhaj� nagyon hasonl�t t�nyleg az Apoll� �rhaj�ra, csak h�romszor akkora. Teh�t hengeres m�szaki egys�ge van �s egy k�p alak� parancsnoki kabinja. A parancsnoki kabin 3-4, illetve 6 szem�lyes. Olyan m�ret�re k�sz�tett�k, hogy maximum hat �rhaj�s elf�rhet benne. A hatszem�lyes v�ltozattal majd a Marshoz k�v�nnak menni valamikor a harmincas-negyvenes �vekben. - A Holdra mikor sz�nd�koznak lesz�llni? Mennyi id�re sz�lnak ezek a tervek, amiket most �n mes�l? - A terv els� l�p�se egy �j amerikai sz�ll�t�eszk�z a nemzetk�zi �r�llom�shoz, amelyik ki fogja v�ltani az amerikai �rrep�l�g�pet. - 2010 ut�n. - Igen, 2011-t�l az amerikaiak ennek az �rhaj�nak a h�romszem�lyes v�ltozat�val k�v�nnak a nemzetk�zi �r�llom�sra rep�lni, �s azt�n a n�gyszem�lyes v�ltozatot arra fejlesztik, hogy 2018-ban m�r az els� emberes exped�ci� lesz�lljon a Hold felsz�n�re. - A Hold �rdekli �ket ennyire vagy ez is csak egy k�zbens� l�p�s a Mars fel�? - �n azt hiszem, hogy ma meg�rett a helyzet annyira, hogy a Holdon �rdekes dolgokat tal�ljanak. Bush kijelent�s�ben az is benne van, hogy �rb�zist l�tes�teni a Holdon. Nyilv�n a Holdon kor�bban lehet �rb�zist csin�lni, mint a Marson. �gy t�nik, hogy az amerikaiak a Holdat ugr�deszk�nak tekintik a Marshoz, de el kell n�h�ny �vtizednek telnie. Ezeket a sz�ll�t�eszk�z�ket a k�vetkez� �vekben fogj�k fejleszteni, �s minden l�p�st k�l�n kell kipr�b�lni. El�bb az egyik hordoz�rak�t�t, azt�n a m�sikat, azt�n az egyik �rhaj�t, azt�n a m�sikat. �rhaj�sok n�lk�l el�sz�r, azt�n �rhaj�sokkal egy�tt. Azt�n a Hold k�zel�ben, �s �gy �r�nk majd el 2018-ig.   Forr�s: http://www.radio.hu/   K�SZ�L A K�NAI HOLD SZONDA   2005. Augusztus 14, vas�rnap   K�na m�r �ton van az els�, saj�t k�sz�t�s� tudom�nyos hold szonda fell�v�se fel�. A szonda egy, a hold k�r�l kering� egys�gb�l fog �llni �s a tervek szerint 2007-ben fogj�k, felbocs�tani, tudta meg a Xinhua k�nai h�r�gyn�ks�g. A szonda f� feladata az lesz, hogy "kik�vezze" az utat a j�v�beli hold misszi�k el�tt.   A szonda f� feladata az lesz, hogy "kik�vezze" az utat a j�v�beli hold misszi�k el�tt. Ye Peijian a misszi� vezet� tervez�je kijelentette, hogy a szonda �p�t�s�t m�r most szeptemberben elkezdik �s v�rhat�an egy vagy k�t �v m�lva, lesznek teljesen k�sz vele. A Chang'e-I n�vre keresztelt misszi� nev�t a k�nai mitol�gi�ban szerepl� hold istenn�, Chang'e ut�n kapta. A Chang'e-I f� feladata az lesz, hogy t�bbsz�r k�r�lrep�lve a holdat, egy h�romdimenzi�s t�rk�pet k�sz�tsen a felsz�nr�l. A szonda ezen fel�l tanulm�nyozni fogja a felsz�n �sszet�tel�t, a k�rnyezet sug�rz�s�t valamint a felsz�n alatti r�tegeket - egy a szond�n elhelyezett radar seg�ts�g�vel - is. Dean Cheng a Virginia �llam b�li CNA Corporation egyik rangid�s "agyasa" szerint ez a misszi� ugyan egy nagy "l�k�st" fog adni a k�na �rprogramnak, de technol�giailag lesz m�g mit fejleszteni. "T�bb k�nai szatellit, k�pess�geit tekintve nem egy vil�gklasszis" - monda Cheng. N�h�ny k�sza m�diajelent�s szerint ezut�n, a 2007-ben tervezett misszi� ut�n K�na 2010-ben egy lesz�ll�egys�get, majd 2020-ban egy az amerikai Mars Roverekhez hasonl� robot szond�t akar �gi k�s�r�nk felsz�n�re juttatni. Ez ut�bbi a tervek szerint mint�t is gy�jtene a felsz�n anyag�b�l, amit a misszi� v�g�n visszajuttatna a F�ldre. Azonban Cheng nem �g�r semmit ezekre a d�tumokra, hiszen a k�nai �rprogram jelenleg egy 2000-ben kezd�d�tt, �t �vre sz�l� ir�nyzatot k�vet, amiben nem szerepel az el�bb eml�tett k�t misszi�. A k�vetkez� ilyen �t �vre sz�l� tervezet 2006-ban kezd�dik �s ebben tal�n szerepelni fognak, de ez sem biztos. Mint m�r egy kor�bbi cikk�nkben �rtuk, K�na jelenleg is a m�sodik emberes �rmisszi�j�ra k�sz�l, azonban az t�ny, hogy m�g nem hozt�k nyilv�noss�gra a kil�v�s pontos d�tum�t, valamint a k�t �rhaj�s (tajkonauta) nev�t sem. A valamikor okt�berben l�v� startot k�vet�en a Shenzhou 6 misszi� asztronaut�i a tervek szerint �t napot fognak az �rben t�lteni.  Forr�s:   [urportal]