Volt egyszer egy szeg�ny �rva kisl�ny. Idegenekkel �lt, mert meghaltak a sz�lei. J� gyerek volt. Munkaszeret�, engedelmes. �, hogy szerette valamikor az anyja meg az apja! De a gazd�i nem szerett�k. Kicsi volt m�g, de t�bbet kellett dolgoznia, mint a feln�tteknek. Nappal annyi dolga volt szeg�nynek, hogy a v�zhord�s m�r �jszak�ra maradt. Messze volt a foly�, neh�z volt a v�d�r, neh�z volt a v�dr�k tart�r�dja.
Kicsi volt a le�nyka, alig v�nszorgott a neh�z teherrel. A ruh�ja szakadozott volt, a l�b�n meg egy p�r �cska tobork l�ty�g�tt.
Am�g haza�rt, sokszor letette a f�ldre a neh�z v�dr�ket, meg-megpihent egy kicsit, s�hajtozott meg s�rdog�lt ott egyed�l, kint a foly� partj�n, a hideg, szeles �jszak�ban. Nem volt �l� ember, aki egy kedves sz�t sz�lt volna hozz�. Egyszer, amikor �gy cs�ndesen s�rdog�lt, valaki a fej�re tette a kez�t:

Ne s�rj, kisl�nyom! Gyere velem, n�lam j� dolgod lesz! Nem kell vizet hordanod, nem kell neh�z munk�t v�gezned, hanem j�tszhatsz a kis pajt�saiddal!

H�tran�zett a kisl�ny, �s l�tta, hogy a Hold besz�l hozz�, a Hold j�tt le �rte �s h�vta mag�hoz. �s � elment vele. Az�ta nem hord vizet, hanem j�tszik, mint a t�bbi gyerek. De a v�zhord� rudat meg a v�dr�ket felvitte mag�val a Holdra.