Nzem a hullmok jtkt, Hallgatom a morajl vizet. Olyannak rzem a testemen a szelet, Mint egy gyngden simogat kezet. Krbefon ez az rzs, tjr ez az des hangulat, gy simul hozzm, ahogy az esthez A selyemfny alkonyat. De hirtelen beleborzongok abba, Hogy nlkled mindez semmit sem r, Knnyekk vlik a tenger, s kll az eddig simogat tenyr…